Nyugdíj számítás, nyugdíj kalkulátor 2012
A nyugdíjtörvény kimondja, hogy az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, és legalább húsz év szolgálati időt szerzett, és nem áll biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban. Ez azonban a gyakorlatban közel sem ilyen egyszerű. Főleg napjainkban amikor a kormány nyugdíjreformot végez, azaz alapjaiban változtatja a szociális ellátások intézményét.
Éppen a rendszer átalakítása miatt megjósolhatatlan a nyugdíj alakulása. A legfrissebb információink szerint a nyugdíj 2012-től változni fog. A változás a leginkább a nyugdíj 2012 kiszámításának jelenlegi módszerét érintheti. A változtatás alapján azoknak az embereknek, akik hajlandóak az öregségi nyugdíjkorhatárig munkában maradni és dolgozni, kedvezőbben alakulna a nyugdíja. Az új rendszer nagyobb hangsúlyt fektet az utolsó 10 évben elért keresetre. A kormány szakértőinek elképzelése szerint az új változtatásoknak már rövidtávon is lehetne gazdasági hatása, mert a nyugdíj előtt állókat magasabb jövedelem elérésére sarkallná.
nyugdíj összegét meghatározó főbb tényezők 2012. december 31-ig:
Beszámítási időszak:
- 1988. 01. 01.-től a nyugdíj megállapítás napjáig elért kereset, jövedelem
- ha az igénylőnek nincs a fenti időszak legalább fele részében keresete, jövedelme, akkor a hiányzó napokra az 1988 előtti keresetek
- ha ez sincs, akkor a hiányzó időre érvényes minimálbér a számítás alapja.
A tényleges összeg meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy naptári évenként az elért kereseteket csökkentik a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékokkal, és a fennmaradó összegre kivetített adókkal.
Osztószám:
A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartása alapján, a beszámítási időszaknak a biztosításban töltött napjainak száma. Ebbe nem számít bele a GYES, a TGYÁS, és a táppénz időtartama.
Valorizáció:
A valorizáció a jövedelmek felszorzását jelenti. A számításához a szorzószámot az Országos Statisztikai Hivatal közlése alapján a kormány határozza meg. A folyamatot a havi átlagkereset megállapítása előtt végzik el. A nyugdíjazást megelőző harmadik év előtti naptári években elért keresetet, jövedelmet a bruttó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző második naptári év kereseti szintjéhez igazítják.
Havi átlagkereset megállapítása:
A nyugdíjalap meghatározása az egyik leglényegesebb része a folyamatnak. A jövedelmek összeségét elosztják az osztószámmal, majd felszorozzák 365-tel, és végül elosztják 12-vel.
Degresszálás:
A határszámokat figyelembe véve, ha az átlag meghaladja a meghatározott értéket, akkor a havi átlagot sávosan csökkentik.
A nyugdíj összegének megállapítása:
A figyelembe vehető átlagkeresetnek, a szolgálati időtől függő százaléka lesz a nyugdíj összege. Jelenleg 40 év szolgálati idő után jár 80%. Ez azonban 2012. december 31-ét követően megállapításra kerülő nyugdíjak esetében változik az alábbiak szerint:
Szolgálati idő, és a hozzá tartozó százalék mértéke:
20 …………. 33,00
21 …………. 34,65
22 …………. 36,30
23 …………. 37,95
24 …………. 39,60
25 …………. 41,25
26 …………. 42,90
27 …………. 44,55
28 …………. 46,20
29 …………. 47,85
30 …………. 49,50
31 …………. 51,15
32 …………. 52,80
33 …………. 54,45
34 …………. 56,10
35 …………. 57,75
36 …………. 59,40
37 …………. 61,05
38 …………. 62,70
39 …………. 64,35
40 …………. 66,00
és minden további évre 1,65-1,65 százalék.
A nyugdíj összegét 2013. január hó 01-től az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig kifizetett, és a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló -, a személyi jövedelemadót is tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni.
(az információk tájékoztató jellegűek)
A biztos, stabil nyugdíj érdekében
Az teljesen világosan látszik, hogy aki nem szeretne az életszínvonalából veszíteni a nyugdíjas éveiben, annak az aktív élet folyamán valamilyen öngondoskodási programot kell csinálnia. Ennek számos lehetősége ismert hazánkban is.
Ezek a megtakarítások minden helyzetben megoldást nyújtanak?
Mi van, ha az aktív évek alatt történik tragédia?
A nyugdíjcélú termékek célja a nyugdíjas évek anyagi biztonságának megteremtése, ezért alapvetően ezek a termékek a megtakarítási időben kell, hogy erősek legyenek, ebben az időben kell hogy jól dolgozzanak. De mi történik, ha a megtakarítási időszakban olyan nem várt negatív esemény következik be ami felborítja a tervet.
A mai korszerű megoldások ezen, nem várt eseményekre is kellő biztonságot nyújtanak, és akár választható olyan megoldás is, melyekhez kapcsolhatók kiegészítő kockázati életbiztosítási elemek is.
A jelenlegi korszerű megoldásoknál az ügyfél maga választhatja ki azokat a kockázati elemeket, melyek ellen védelmet kíván kialakítani. Ezzel a lehetőséggel gyakorlatilag az öngondoskodás olyan fajtáját lehet létrehozni, mely megoldást nyújt a nyugdíjas évekre, az esetleges korábbi nyugdíjba vonulásra (rokkantnyugdíj), de arra az eshetőségre is, ha egy nem várt negatív esemény megzavarná az ügyfél terveit.
A megoldás lényege, hogy nem akkor kell elindítani, amikor már ég a ház, hanem akkor, amikor még egészben van.
(Életbiztosítást sem akkor kell egy biztosítottal aláíratni, amikor a halálos ágyán fekszik, hanem akkor, amikor még egészséges és teljesítőképességének csúcsán van.)
Az elmúlt időszakok nyugdíj-átalakítási vitái mindenki számára világossá tették, hogy az öngondoskodás meg -és elkerülhetetlen a lakosság körében, ha nem kívánnak nyugdíjas éveikben életszínvonal-eséssel szembe nézniük.
A hosszú távú öngondoskodási lehetőségek jelenlegi palettája alapvetően négy elemre épül:
Ezek a megtakarítások hosszú távra szólnak, mert mind a NYESZ-re, mind az önkéntes nyugdíjpénztárra igaz, hogy a felhalmozódó megtakarításokat, a legkedvezőbb feltétellel csak a nyugdíjkor elérése után lehet kivenni, vagy legalább 20 év türelmi idő után.